www.facebook.com/bocskaiviselet

Női, férfi, gyermek Bocskai, Atilla méret utáni készítése. Hagyományőrző ruhák. Mai korban is hordható népi jellegű ruhák. Honfoglalástól - napjainkig a teljes Kárpát medence viselete.

boldog.jpg

A boldogi hímzés és viselet
A boldogi népviseletet az 1920-as évek végén ismerte meg az ország. Bruckner Jenő főjegyző, aki Paulíni Béla mellett a Gyöngyösbokréta fő szervezője, néprajzi értékű fényképein mutatta be az országnak a boldogi viseletet.
Először 1925-ben Gödöllőn mutatkozott be a boldogi csoport, majd 1931-ben Budapesten szerepeltek a Szent István napi játékokon. Csodálatos népviseletének és néphagyományainak köszönhetően a falu egyre több vendéget vonzott. 1935-ben az országban harmadikként idegenforgalmi vendégház nyílt, mely a gyöngyösbokrétás bemutatók helyszíne lett. Több filmet is forgattak a faluban: Tavaszi zápor, Schubert élete, 120 boldogi népviseletes statiszta szerepelt az Aratás című filmben, és az Egy pesti éjszakában. A Magyar Bokréta Szövetség közreműködésével a Magyar falu és a Magyar néptáncok című filmekben is fő szerepet kaptak a boldogiak, de felvétel készült a híradó részére a feltámadási körmenetről is, sőt a hétköznapokról is.
A filmezés és idegenforgalom mellett a hímzések és népviseleti babák árusítása is pénzkeresethez juttatta az asszonyokat.
A boldogi fehérhímzés szépségére már az 1930-as években felfigyeltek. 1942-ben adták ki az első mintakönyvet. A kendők mintáját kézzel írták elő.A fejre és nyakbavaló kendők alapmotívumai hasonlóak, arányosan kisebb megoldásban. A varrott kendő és a fodros kendő a fiatal lányok és asszonyok legünnepélyesebb ruhadarabja volt. A színes hímzésű selyem fej-és vállkendők később jelennek meg. Egyénileg is tervezték a mintákat, melyeket egyszínű selyemre selyemfonallal varrták ki. Ha rojtot is tettek a vállkendőre, csinált kendőnek nevezték. A posztó szoknyájukat is maguk hímezték a boldogi asszonyok, lányok.
A tájházban minden korosztály viselete bemutatásra kerül. A kisbabát selyemhuzatú, hímzett pólyába tették. A karonülő kicsik obonyt és bukros főkötőt viselnek. Figyelemmel kísérhetjük a női viselet változását kislánykortól egészen az idős korig. A női felső ruha összetevői: szálika, sűrű ráncokba szedett szoknya, alatta a kacskaringós szoknyával, előtte köténnyel.
A lányok sajátos hajviselete a sodorba fésült, míg az asszonyoké a tyúkosan befont. Legdíszesebb viselet, a menyasszony viselet. A bő félyinghez díszes pruszlikot, keményre vasalt fodroskendőt, fehér rakott szoknyát, viselt a menyasszony. Koszorút, majd tükrökkel kirakott pártát tettek a fejére, melyről széles színes pántlikák lógtak.
A férfi öltözet legszebbike is a házasulandó fiatalember viselete: A vőlegény a menyasszonytól kapott fűzős-varrásos, pirosgombos inget viseli. A kalapja mellé tűzött bokrétát, valamint a zsebeiben lévő varrásos és margitdíszes zsebkendőket ugyancsak a menyasszonyától kapta az esküvő napján. Az új menyecske először fátyolosan, majd sátoros viseletben jelent meg a templomban. A csipkés kontyot az első gyerek megszületéséig viselhette.
Ahogy idősödött az asszony, úgy egyszerűsödött a ruházata is. Színe sötétedett, anyaga, díszítése egyszerűbb lett.
A férfiak ruhatárából a kiállítás a múlt század végéig hordott vászongatyát és vászoninget, lajbit,valamint posztókabátot, zsinóros nadrágot mutat be.

  







Weblap látogatottság számláló:

Mai: 53
Tegnapi: 129
Heti: 565
Havi: 1 985
Össz.: 552 739

Látogatottság növelés
Oldal: Viseletek/Boldog
www.facebook.com/bocskaiviselet - © 2008 - 2017 - gorginas.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »